A hazai pálya előnye a koronavírus idején
A hazai pálya előnye a sportfogadásban már régóta ismert, ebben a bejegyzésben viszont annak fogunk utánajárni, hogy a koronavírus időszaka alatt vajon csökkent-e ez a tényező, annak tudatában, hogy a legtöbb meccset zárt kapuk mögött (nézők nélkül) rendezik meg. Ez a cikk több ponton támaszkodik egy augusztusban megjelent, angol nyelvű tanulmányra, amelynek linkjét a bejegyzés végén láthatjátok.
A vizsgálódást úgy érdemes kezdenünk, hogy előbb kiderítjük, hogy melyek azok a legfontosabb tényezők, amelyek alapvetően (a vírus előtti időszakban) hozzájárulnak a hazai pálya előnyéhez. Talán a legkézenfekvőbb válasz a szurkolók lennének, akik a buzdításukkal illetve rigmusaikkal képesek egy olyan hangulatot teremteni a stadionban, amely a játékosokat motiváltabbá teszi. Ehhez kapcsolódik a következő tényező, amely nem más, mint a játékvezetés. Mivel a bírókat gyakran illetik negatív megjegyzésekkel, a hazai csapat szurkolói, egyfajta nyomás helyeződik rájuk, hogy egy-egy kétes ítéletnél inkább a házigazdák javára hozzák meg a döntést, amely bizonyos esetekben sorsdöntő is lehet. További gyakori eset az is, amikor a játékvezetők a kelleténél többet hosszabbítanak az első vagy második félidő végén, ha a hazai csapat hátrányban van, ez pedig szintén a hazai szurkolótábor nyomásának és jelenlétének tudható be. A bírói probléma feltárására egy kísérletet is végeztek 2002-ben, amire hivatalos játékvezetőket kértek fel. Ebben 47 véletlenszerűen kiválasztott videót játszottak le, nehezen eldönthető esetekről, a kísérleti alanyoknak: volt, amikor a szurkolói hangokkal együtt, máskor azonban ezeket kivágva, csendben játszották le a kétes szituációkat. A kísérlet eredménye is megerősíti az előbb leírtakat, a játékvezetők túlnyomó része a szurkolói hangok hatására többségben a hazai csapat javára hozták meg az ítéleteiket.
A hazai pálya előnye mellett szóló, egyéb tényezők lehetnek még a helyszínre utazott távolság és időtartam, a helyismeret (fények, talaj, öltöző), és az időzóna is.
Most pedig térjünk rá a koronavírus utáni időszakra és nézzük meg, hogy vajon változott-e a hazai csapat teljesítménye a vírust követően. A tanulmány szerzője összesen 9528 mérkőzést vizsgált meg a 2019/20-as szezonból, 15 különböző bajnokságból. Ebből 6976 a COVID előtti időszakból, a fennmaradó 2552 pedig nézők nélkül, már a vírus után került bele a vizsgált mérkőzések közé. Számos tényező került megvizsgálásra, ebből a legelső a megszerzett pontok és a lőtt gólok. A COVID előtt átlagban 0.39-el szerzett több pontot egy csapat hazai pályán, mint idegenben, a vírus után azonban ez lecsökkent 0.22-re. Ugyanilyen csökkenés volt megfigyelhető a gólok számánál is, általánosságban elmondható, hogy egy csapat több gólt szerez hazai környezetben, mint idegenben. A különbség 0.29 gól volt csapatonként, ez szintén csökkent, méghozzá csupán 0.15-re!
Ezek mellett a tanulmányban megvizsgálták azt is, hogy a hazai csapatok mennyire domináltak a vendég csapattal szemben. Ehhez a mérkőzésen szerzett szögleteket, kapura lövéseket illetve a kaput elkerülő lövéseket vették figyelembe. Meccsenként átlagosan 0.7-el kevesebb szögletet, 1.3-al kevesebb kaput elkerülő lövést, és 0.4-el kevesebb kapura lövést végeztek el a házigazdák. Ezzel ellentétben a vendégek átlagos mutatói jobbak voltak, mint a koronavírust megelőzően, azonban ez a javulás nem szembetűnően magasabb.
Csak, hogy a játékvezetésről is ejtsünk pár szót: ismét beigazolódni látszott az a tény, hogy a szurkolók befolyásolják a bírói ítéleteket, hiszen a koronavírus után több szabálytalanságot fújtak be a hazai együttes ellen, illetve több sárga lapot is osztottak ki nekik.
Összességében tehát elmondható, hogy ez a tanulmány is rávilágított minket arra a tényre, hogy a hazai pálya előnye igen is egy létező és fontos dolog. Megvizsgáltuk a befolyásoló faktorokat, amik hozzájárulnak ennek az előnynek a kialakulásához és megállapítottuk, hogy a legfőbb tényező a szurkolói tábor jelenléte, amelyből pedig a játékvezetés stílusa is következik. A koronavírus hatására az összes mérkőzést zárt kapuk mögött rendezték meg, amely pedig a hazai csapat teljesítményét észrevehetően rontotta. Mind a hazai pályán megszerzett pontok, lőtt gólok, illetve a mérkőzésen nyújtott teljesítményi mutatók (kapura lövések, kaput elkerülő lövések, szögletek) is csökkentek, míg a vendégek mutatói pedig javultak. Ennek következtében nem csak az állapítható meg, hogy a hazai pályának jelentősége van, de az is, hogy a stadionban lévő szurkolók is hozzájárulnak a házigazdák teljesítményéhez.
Angol nyelvű forrás: LINK